TDK

A májmetasztázisok sebészi reszekciója a túlélést jelentősen javítja, azonban ezeknél a betegeknél gyakran már irreszekábilis folyamatról van szó. Az utóbbi évtizedben az onkológiai kezelés fejlődése lehetővé tette, hogy új, kevesebb mellékhatással rendelkező biológiai terápiák bevezetésével ezeknél a betegeknél is a daganat megkisebbítésével a műtét elvégezhető legyen. Retrospektív vizsgálat keretében elemezzük a biológiai terápia szerepét a májmetasztázis miatt műtétre került beteganyagban. 

A colorectalis daganat miatt végzett műtétek hagyományosan “nyitottan” történnek. Nagyméretű laparotomia szükséges a műtét elvégzéséhez, mely a postoperatív szakban jelentősen növeli a beteg fájdalmát, lassítja a mobilizációt, növeli a bélparalysist és meghosszabbítja a kórházi tartózkodás hosszát. Ezzel szemben a laparoscopos módszerrel operált betegek postoperatív fájdalma kisebb, könnyebben és gyorsabban mobilizálhatóak, hamarabb visszatér a normál bélműködés és korábban emittálhatóak. Kérdés azonban, hogy az onkológiai radikalitást tekintve is hasonlóan kedvező eredményekről számolhatunk-e be? Erre a kérdésre keressük a választ klinikánk beteganyagát vizsgálva.

A beteg napi életvitelét nagyban rontó proktológiai kórképek – aranyeresség, fissura, rectokele, analis prolapsus, széklet inkontinencia – pontos felderítése komoly feladatot ró a sebészre, valamint számos eszközös vizsgálatot igényel. Ezek effektív kezelése tapasztalatot, és kifejezett funkcionális szemléletet kíván. Az utóbbi évtizedben több új megközelítést alkalmazó eljárás honosodott meg a proktológiában. Ezek összevetése a hagyományos procedurákkal megerősítheti vagy gyengítheti ezen beavatkozások létjogosultságát.

A hasfali sérvrekonstrukciók esetén a hálóbeültetés ugyan jelentősen csökkenti a sérvkiújulás esélyét, azonban egyben meg is változtatja a hasfal biomechanikáját, mely a beteg életminőségét befolyásolhatja. A hálóbeültetéssel kapcsolatos hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre. A téma ezen változások felmérésére összpontosít. A kérdésre a választ in vitro a biomechanikai vizsgálatok (szakítószilárdság és elaszticitás mérése) valamint az évekkel korábban végzett műtétek kapcsán végzett (in vivo) retrospektív vizsgálatok adhatnak választ.

több évre visszanyúló retrospektív klinikai tanulmány keretében vizsgáljuk, hogy a neoadjuvánsan adott irradiáció továbbra is indokolt-e vagy azt kiválthatja a sebészileg végzett teljes mesorectalis excisio T2-T3 rectum daganat esetén.

A PTE KK Sebészeti Klinikán nyitott, vagy laparoscopos technikával végzett jobb oldali hemicolectomiás műtétek onkológiai eredményeinek összehasonlítását tűztük ki célul retrospektív adatok alapján. Onkológiai szempontból vizsgálni tervezzük a radikalitást, az eltávolított nyirokcsomók számát, emellett a bélműködés megindulásának idejét, a kórházi bentfevés hosszát, a szövődmények arányát tervezzük vizsgálni. 

A pancreas resectiók morbiditása pancreas centrumokban is magas, kb. 40-50%. Ezek leírása és a kialakulásuk csökkentésére kifejlesztett módszerek ismertetése kiterjedt tárgya a szakirodalomnak. Célkitűzésünk a PTE KK Sebészeti Klinikán operált betegek adatainak analízise és a szövődmények megelőzése érdekében tett törekvések bemutatása, mint pl. a pancreas resectiós felszín ellátása, drainage alkalmazása, a posztoperatív kezelési taktika részletezése, majd ezek összehasonlítása a világirodalmi adatokkal.

Az utóbbi években jelentősen változott a Crohn betegség, illetve a colitis ulcerosa miatt felállított műtéti indikáció. A konzervatív kezelés hatásfoka folyamatosan javul, így egyre kevesebb beteg szorul sebészi ellátásra. A műtéti technika is változott, javult. Míg néhány évvel korábban nyitott műtéttel operáltuk ezen betegeket, az utóbbi években -amennyiben lehetséges - laparoscopos műtétet végzünk.

Tervezzük az utóbbi 10 év IBD miatt operált beteganyagának az áttekintését és a korábbi, illetve az utóbbi években végzett műtétek indikációjának, eredményeinek az összehasonlítását.

Retrospektív adatelemzésünk eredményeire támaszkodva multicentrikus, prospektív adatgyűjtést indítunk 4 centrum bevonásával. Célunk a rectum tumorral diagnosztizál betegek kivizsgálása során elvégzett CT, illetve MR vizsgálatok által közölt lelet eredményeinek összehasonlítása a tényleges patológiai lelettel. Irodalmi adatok alapján a lokális terjedés megítélésére az MR vizsgálat a megfelelő. Különös hangsúlyt fektetünk a két vizsgálat értékelhetőségére a T és az N stádium tekintetében, a mesorectalis fascia (MRF) és ezen keresztül a patológiai körkörös rezekciós szél (pCRM) előrejelzésére, illetve az extramuralis vascularis invázió (EMVI) és a tumor depozit (TD jelentőségére. 

A robotsebészet térhódításával még a laparoszkópos beavatkozásnál is finomabb műtéttechnikára nyílik lehetőség a nagyobb felbontás, a 3 dimenziós látásmód, valamint a tremor filter által. Robotsebészeti beavatkozáson átesett betegek felépülése irodalmilag igazoltan rövidebb. Ilyen típusú beavatkozás esetén a betegek bélműködése gyorsabban visszatér, táplálásuk rövidebb idő alatt felépíthető, mobilizálásuk hatékonyabban történhet. A kutatás során nyitott, laparoszkópos, valamint robot asszisztált gasztrointesztinális műtéten átesett betegek esetében tervezzük vizsgálni bizonyos laborparaméterek (pl: fehérvérsejt szám, CRP) szintjében bekövetkező változást. Ezen felül szintén tervezzük a robotsebészet azon aspektusának vizsgálatát, mely szerint itt a tanulási idő rövidebb, mint a konvencionális laparoszkópos technikák esetében. Ehhez a DaVinci Xi rendszerhez integrált szimulátoron végzett feladatok különböző korcsoportokban történő elemzését tervezzük felhasználni. Ennek során lehetőség van egyszerű és komplexebb feladatok elvégzésére, melyek a szoftver segítségével azonnal kiértékelésre is kerülnek. Az adatok alapján arra vagyunk kíváncsiak, hogy a különböző generációk egyenlő mértékben képesek e a robothasználat elsajátítására, illetve jelent e előnyt a fiatalabb generációk számítógépes/konzol játékokkal szerzett nagyobb tapasztalata.

A napi rutinban klinikánkon az appendectomiák jelentős részét manapság már laparoscopos technikával végezzük. Hazánkban azonban több sebészi osztályon ez a megközelítés még nem természetszerű. Számos nemzetközi közlemény utal a laparoscopos műtét előnyös voltára. Retrospektív klinikai vizsgálat keretében tervezzük az általunk rutinszerűen végzett laparoscopos, valamint a továbbra is a gyakorlatunkban alkalmazott nyitott appendectomiák műtéti eredményeit, az infekciós szövődmények kialakulását, valamint a betegek életminőségének változását.

a sebészi beavatkozások utáni sebgyógyulási zavar komoly teendőket ró a sebészre. A sebgyógyulási zavar kivédésére számos teória létezik, azonban tényleges bizonyítást egyik sem nyert igazán. Több adat mutat azonban arra, hogy a közvetlen preoperatíven adott proteindús hyperalimentáció nagyobb mértékben csökkenti a sebgyógyulási zavart zavar kialakulását, mint pl. az antibiotikum prophylaxis. Klinikai vizsgálat során bizonyítható vagy vethető el a feltevés.

A pancreas carcinoma agresszív viselkedése és viszonylag késői felismerése előtérbe helyezi azokat a kutatásokat, amelyekkel ezen problémákon lehetne segíteni. A korai diagnózist előmozdító szűrőmódszerek kifejlesztése révén a betegek kezelése még időben, koraibb stádiumban történne. Mindez a prognózist javítaná, vagyis a betegek túlélési esélye növekedhetne. Ezen új lehetőségek egyike a vérszérum kalorimetriás vizsgálata, aminek kezdeti eredményei bíztatóak.

Az axilláris nyirokcsomó status az egyik legfontosabb fontos prognosztikai faktor az emlőrák esetében.  A világszerte alkalmazott sentinel nyirokcsomó biopsziával kapcsolatban azonbanaz évek során több kritika fogalmazódott meg.   Munkacsoportunk nagy beteganyagon évek óta alkalmazza az alacsony axilláris blockdissectiot ezek kiküszöbölésére. A vizsgálatokcélja az általunk alkalmazott eljárás klinikai vizsgálata melynél az onkológiai biztonság a morbiditás növekedése nélkül érhető el. Irodalmi és klinikai munka.

Az akut pancreatitis súlyos formája napjainkban is magas mortalitással jár. A pontos patomechanizmus még nem ismert, így specifikus kezelésre sincs mód. Ennek tisztázása számos tudományág feladata. A klinikai kép és a prognosztikai jelek hamar meghatározzák a várható prognózist. Adekvát kezelés szükséges, hogy esély legyen a túlélésre. Újabban a sebészet szerepe háttérbe szorult és a kezelési taktika is megváltozott, mely során számos minimál invazív módszer alkalmazható.

...

Az emlőtumorok sebészi kezelésének elemzése, részvétel emlődaganatos betegek műtétein. Kutatási céllal minták gyűjtése a betegektől (mikro RNS és PACAP szint), betegek után követése, kutatási eredmények elemzése, kórlapok és szövettani eredmények feldolgozása.

Több szerv sebészetében (máj, bélrendszer, emlő, mellékpajzsmirigy, pajzsmirigy) is
használatos az indocianin-zöld (ICG) festék. Az ICG két módon tud segíteni a műtétek során: vagy a tumoros területen feldúsul (pl. májsebészet), vagy vérellátás vizualizációjára
használatos. A festékanyagot általában vénás úton kell a betegnek beadni, majd speciális
optikai rendszerrel detektálható az anyag fluoreszcenciája. Nemzetközi tanulmányokban
szerepel, hogy az ICG műtétek során megfigyelték, hogy az alkalmazott speciális
kamerarendszer mellett a mellékpajzsmirigyeknek autofluoreszcenciája is van, tehát ICG
adása nélkül is fényt bocsátanak ki, megfelelő gerjesztés mellett. Vizsgálataink során az ICG alkalmazási lehetőségeit, valamint a mellékpajzsmirigy autofluoreszcenciáját vizsgáljuk.

A májműtétek napjainkban is még fejlett eszközhátteret és speciális sebészi-aneszteziológiai jártasságot igényelnek. A műtét kimenetele és a beteg túlélésének szempontjából elengedhetetlen a műtét alatti gondos centrális vénás nyomás menedzselés.

A klinikánk beteganyagának elemzése során keressük az összefüggéseket a centrális vénás nyomás, műtét alatti vérvesztés, transzfúzió igény, szövődmények és túlélés között.

A perianalis sipoly a perianalis gyulladások krónikus formája. Az akut gyulladásos forma a perianalis tályog, ezt követően fejlődhet ki a sipoly. Gyógyítása rendkívül nehéz. Ennek oka elsősorban a lokalizáció, mivel napi szinten irritálódik az áthaladó széklettől, illetve a járatba bejutó széklet fenntartja a gyulladást. Többféle sebészeti eljárás létezik a kezelésére, de egyiknek sem megfelelő a hatásfoka. Az egyre szélesebb körben alkalmazott NPWT alkalmazásával várhatóan az eddig ismert terápiáknál sokkal jobb hatásfokkal tudjuk a gyógyulást elérni.

Napjainkban  az emlőreconstructios műtétek között a hasi lebennyel történő helyreállítás gold standard műtétté vált.  Az eljárással elérhető rövid és hosszú távú eredmény is kiváló. Hátrányként hozható fel a műtét hosszúsága, valamint az, hogy nagy tapasztalatot igényel. A hasi lebenyek lebenyen belüli keringése a mai napig teljes körűen nem tisztázott.  A mikrokeringés további anatomiai feltérképezésével valamint annak fizilogiai vizsgálatával javítható lehet a lebeny keringése, valamint a műtéti idő is csökkenthető lehet. Irodalmi és kísérletes munka.

Társtémavezető: Dr. Zaránd Attila

...

Nem tart lépést a transzplantálható vesékre mutatkozó, egyre bővülő igénnyel az agyhalottakból eltávolítható szervek száma. Ezen nyugati tapasztalatok alapján a hozzátartozók által önkéntesen felajánlott adomány szervek segíthetnek. Az élő donoros veseátültetésben a klinika úttörő hazai szerepet vállal. Az ebben résztvevő donorok és recipiensek átlagot meghaladó jellemzőinek retrospektív vizsgálata és publikálása segíthet a felajánlott vesék számának növekedésében.

Mellkassebészeti kezelésben a növekvő szereppel kerülnek endoscopos technikák alkalmazásra. A témában a kis behatolásból végezhető mellkassebészeti műtétek kivizsgálásának és terápiájának módszereit vizsgáljuk. Műtéti ellátásban való aktív részvétel mellett szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok elvégzésére is nyílik mód.

A tüdő resectios műtétek sebészeti indikációjakor alapvető fontosságú az operálandó beteg terhelhetősége. Jelenleg statikus és dinamikus paraméterek felhasználásával végezhető a preoperatív kiértékelés, azonban a gyakorlatban a cardio-respiratoricus terhelés együttes megítélésére lenne szükség. Vizsgálatainkban a hagyományos és új preoperatív kivizsgálási technikákat értékeljük, és hasonlítjuk a korábban alkalmazott módszerekhez.

Társtémavezető: Dr. Sárosi Veronika

A tüdőt érintő daganatos betegségek nagy száma miatt a korai nem kissejtes tüdőrák korai kiemelése sebészeti, pulmonológiai és onkológiai ellátása kiemelt cél. Témában korai tüdőrák kivizsgálási protokolljait és a lehetséges terápiás módszereket vizsgáljuk.

Krónikus pancreatitis miatt végzett beavatkozásként a szervmegtartó műtétek terjedtek el világszerte. Az operáció eredményessége mellett előny még, hogy a pancreas exocrin és endocrin funkciója ezek után károsodik a legkevésbé. Izgalmas kérdés, hogy a késői eredmények hogyan alakulnak. Többek között erre várunk választ a műtött betegek adatainak feldolgozásával.

...

A robotsebészet térhódításával még a laparoszkópos beavatkozásnál is finomabb műtéttechnikára nyílik lehetőség. A kutatás során nyitott, laparoszkópos, valamint robot asszisztált kolorektális reszekción átesett betegek esetében tervezzük vizsgálni a plazma ADMA (aszimmetrikus dimetilarginin), plazma MDA (malondialdehid), szérum TAC (totál antioxidáns kapacitás), szérum szuperoxid diszmutáz, vizelet orosomucoid/vizelet kreatinin arány, fehérvérsejt szám, CRP (C-reaktív protein) szintekben bekövetkező változást kutatásetikai engedély birtokában

Az átültetésre kerülő szervek korai és késői eredményeit is befolyásolja az ischaemia/reperfusio során bekövetkező károsodások. Ha sikerül ezt csökkentenünk, akkor jobb eredményeket lehetne elérni a szervátültetésben. Az agyalapi adenilát cikláz aktiváló polypeptid nephroprotektiv hatását szeretnék részletesebben megismerni. Anatómiai Intézettel közösen végzett kutatási program, mely nagyrészt állatkísérleti műtéteken alapul.

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

A hasnyálmirigy daganatos megbetegedései világszerte egyre gyakoribbak és a várható túlélés jelenleg is még csak igen csekély. A tumor kialakulásának és előhaladásának pontos okai és háttere még nem teljesen tisztázott, habár ez hatásos kezelési lehetőségekkel kecsegtethetne. Ehhez a neurofiziológiai háttér ismerete elengedhetetlennek tűnik. Az egyik ilyen neuromodulátos hatású peptid, a hipofízis-adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP) és receptorainak expresszióját vizsgáljuk humán szövetmintákon. A továbbiakban tervezzük sejtkultúrákon a PACAP tumor növekedésre kifejtett hatásának elemzését is.

A nyelőcső helyreállításának speciális eseteiben plasztikai sebészeti módszerek alkalmazhatók. Az irodalmi, illetve klinikai munka során a különböző technikák (izomlebenyek, szabad-, vagy kombinált keringésű visceralis graftok) áttekintése, megismerése, az előnyök-hátrányok értékelése, az előforduló szövődmények leírása  a feladat.

A nyelőcsőrákok túlélési mutatói még mindig elég rosszak. A multimodális terápia bevezetése ugyan javította a túlélést, de még mindig nem tisztázott, hogy melyik az a betegcsoport, mely igazán profitál ebből a kezelési módból. A Klinika beteganyagának feldolgozásával keresünk olyan prediktív faktorokat, melyek alapján a kezelés hatékonysága megítélhető.

A primer májdaganatok ellátása egy emelt szintű sebészi jártasságon felül, egy a másodlagos májdaganatoktól eltérő kezelési stratégiát igényel.

A klinikánk beteganyagának retrospektív vizsgálata során keressük azokat a faktorokat melyek a páciensek túlélését befolyásolják, a betegséglefolyás prognózisa szempontjából kiemelkedőek.

Társtémavezető: Dr. Zaránd Attila

...

Klinikánkon a Vinci Xi robotsebészeti rendszerrel végzett colorectalis beavatkozások száma egyre növekvő tendenciát mutat. A robotsebészet előnyeit irodalmi adatok támasztják alá. A műtétek során vélhetőleg radikálisabb onkológiai resectio, jobb idegi integritás, kevesebb vérzés, gyorsabb rehabilitáció mellett érhető el. Beteganyagunk intra- és posztoperatív adatait a laparoscopos és nyitott colorectalis műtétek során gyűjtött adatokkal hasonlítjuk össze.

A reconstructios sebészet célja az emberi testen keletkezett hiányok pótlása. A saját anyaggal történő reconstructio hosszútávon jobb eredményt ad, azonban a műtéti eljárások gyakranbonyolultak, hosszú idejűek.  Megoldást jelenthet a saját zsírszövet eltávolítása után, kellő előkészítést követően annak visszajuttatása. Az eljárás alkalmazható elsősorban arc rejuvenációs technikaként is. A tanulmány célja különböző zsírnyerési eljárások, valamint zsírelőkészítési technikák összehasonlítása az eredmények függvényében. Irodalmi és klinikai munka.

Vese transzplantáció után a betegek 15-20 százalékában alakul ki diabetes mellitus. A vizsgálat célja 
annak megállapítása, hogy
- a pécsi vese transzplantációs program betegei között milyen tényezők befolyásolták a diabetes kialakulását
- milyen hatással van az ujonan kialakuló diabetes mellitus a transzplantátum és a beteg túlélésre
- van-e különbség a transzplantáció előtt már kialakult és a transzplantáció után újonan kialakuló diabetes mellitus kórlefolyása között?

Napjainkban nem az a kérdés, hogy a beültetett vese működik-e, lesz-e kilökődési reakció vagy nem. Célunk az, hogy a beültetett szervek minél tovább működjenek. Ehhez alapvetően az immunszuppressziós kezelés helyes vezetése és a kísérő betegség kezelése szükséges. A téma rendkívül sokrétű, ezért nemcsak a transzplantációs sebészet iránt érdeklődők találják meg benne számításukat.

Krónikus pancreatitis esetén a műtéti kezelés leggyakoribb javallata a konzervatív kezelés ellenére meglévő fájdalom. Ezen kívül kompressziós szindróma (epeúti és/vagy duodenum szűkület), pseuodocysta, pseuodoaneurysma képződés képezhet műtéti indikációt. A vizsgálat célja a krónikus pancreatitis miatt végzett szervmegtartó műtétek (duodenum-megtartásos pancreasfej reszekció Frey szerint, ill. Berni műtét) után elért funkcionális eredmények vizsgálata, a preoperativ és a posztoperativ panaszok összehasonlítása, a betegek életminőségének felmérése.

A minimálisan invazív, intraluminális sebészeti technika az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődésen esett át. A transanalis teljes falvastagságú resectiok jelentős számban transanalis operációs platformok használatával történnek. A kimetszések, majd az integritás helyreállítása olykor a szűk térben kihívást jelentenek, esetlegesen nem teljes értékűek. A robot-asszisztált műtétek kiemelkedő fölénye, többek között, a nagyított, háromdimenziós látásmód, az eszközök vezérlése során a tremor filtering, valamint a 7 szabadsági fokban mozgatható eszközök, melyek szűk műtéti területen előnyt jelentenek, melynek lehetőségeit vizsgáljuk.

A laparoscopia terjedésével a betegek műtéti megterhelése jelentősen csökkent. Az irodalmi adatok hasonló, vagy akár jobb onkológiai eredményeket mutatnak, mint egyes konvencionális operációk elvégzését követően. Az intervencionális flexibilis endoscopia fejlődésével a resectiok és beavatkozások invazivitása jelentősen tovább csökkent. Az úgynevezett transanális minimálisan invazív sebészet (TAMIS), másik nevén transanalis endoscopos operáció (TEO), rendkívül előnyös megfelelően indikált esetekben. Az eljárás hatékonyságát Klinikánk beteganyagán vizsgáljuk és elemezzük.

A májmetasztázisok sebészi kezelése még mindig nagy kihívást és speciális jártasságot igénylő műtét, azonban egyértelműen javítja a betegek túlélését. Klinikánk beteganyagának feldolgozása során keressük azokat a tényezőket és klinikai jellemzőket, melyek a túlélést befolyásolhatják és a prognózis szempontjából fontosak.

A haemodialysis kezelést igénylő páciensek esetén a megfelelő vérnyerési hely biztosítása elengedhetetlen a megfelelő effektivitású kezeléshez. A klinikai munka során a hallgató megismerkedhet a különböző fistula készítési technikákkal és az elmúlt évek műtéti eredményeit elemezve értékeli azok sikerességét, illetve a szövődmények előfordulási arányát.

Társtémavezető: Dr. Bán Ágnes

...